Ugrás a fő tartalomra

A kölyök pumi szőrének ápolása

 


Mikor a tenyésztőtől elhozzuk a puminkat, akkor egy tiszta kis szőrmackóval térhetünk haza. A körmei le vannak vágva a szőre pedig meg van igazítva. Az első két hétben nincs tennivalónk a szőrével. Ezalatt az idő alatt beilleszkedik az új családjába. Ezt követően kezdhetjük el a szoktatását a nyíráshoz és az egyéb ápolásokhoz. Fontos, hogy megszokja a fürdetést a fésűt, az olló csattogását és a körömvágó ollót. A fogkefe használata ilyenkor még korai, de a szájába nyúlkálhatunk nyugodtan, ezzel elérve azt, hogy későbbiekben a fogak ápolását elvégezhessük gondtalanul.

A szoktatási időszakban a fésülés és a nyírás csak néhány perces folyamat legyen, amit jutalomfalattal honoráljunk. Kölyökkorban a végbél körüli terület nyírása nagyon fontos, valamit a fülkagyló és a szem körüli területek tisztán tartása. 


 

4 és 6 hónapos korában érdemes egy nagyobb nyírást eszközölnünk, hogy szabaduljunk a kölyökszőrtől és, hogy adjunk valami csinos formát kedvencünknek. Ha kiállításra szeretnénk járni a kutyánkkal, akkor a tenyésztő segíteni fog a felkészítésében (ha nem akarunk kiállításra járni, akkor is 😊).Fürdetnünk is elég évi 2-3 alkalommal, természetesen ez változtatható is.


 

 

Mikor kutyánk eléri a fiatal felnőttkort, akkor havi egy alkalom elég lesz, hogy kb., egy 1 órás beavatkozással rendben tartsuk a puminkat. A nyári időszakban sokan szeretik rövidre nyírni a pumi szőrét ami praktikus, ha sokat kirándulunk vele erdőben vagy sokat úszik, fürdik. Én személy szerint inkább a kiállítás közeli szőrzetet szeretem az év minden szakaszában. 

 

Fodor Zsolt 

Pastorius kennel 

 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amikor a kutya nem bohóc, hanem családtag

  Mint mostanában annyi minden, ez a gondolatmenet is egy kommenttel indult. Egy képen egy pumi volt látható: ruhában, kiscipőben. Valaki odaszúrta alá: „Miért kell bohócot csinálni a kutyából?” A kommentelő egy dolgot nem vett figyelembe: a kép Finnországban készült. És Finnországban a tél nem metafora. Itt az, hogy mínusz húsz fok van, nem szélsőség, hanem időjárás. Az, hogy a hó betapad a kutya talppárnái közé, nem elméleti lehetőség, hanem mindennapos probléma. A kiscipő nem divatkellék, hanem eszköz: azért van, hogy a kutya tudjon futni, megállás nélkül, fájdalom nélkül, anélkül, hogy ötpercenként ki kellene szedni a jéggé fagyott havat a mancsai közül. És igen, itt északon – Finnországban, Svédországban, Norvégiában – a mínusz húsz, mínusz harminc, néha mínusz negyven fok nem egy-egy éjszaka, hanem hetekig, akár hónapokig tartó valóság. Ez nem trend. Ez alkalmazkodás. Azért ütött meg ez a komment, mert eszembe juttatta: Magyarországon húsz–huszonöt éve ugyanez a gondol...

Kóros "kanpara"

     A magam részéről – mint tenyésztő – mindig is fontosnak tartottam, hogy a tőlem kikerülő kanok ne csak jó kezekbe kerüljenek, hanem lehetőséget is kapjanak arra, hogy megmutassák magukat. Gyakran kifejezetten forszírozom a gazdákat, hogy vigyék el a kutyát kiállításokra, és minden segítséget megadok ehhez: elmagyarázom a nevezést, segítek a felkészítésben, elkísérem őket és segítek a felvezetésben is. Nem azért, mert mindegyikből sztárkutyát szeretnék faragni, hanem mert egyszerűen sosem lehet tudni , melyik egyed lesz az, amelyre később egy másik tenyésztőnek szüksége lesz. A pumi fajtában mindig is jelen volt a fedezőkan-hiány, és minden új, jó típusú kan felbukkanása kincs az egész állomány számára.   Fifike az első kiállításán    Ahogy én mondani szoktam: nem a bírónak állítom ki a kutyát, hanem a ringszélén álló tenyésztőtársaknak . A bíró aznap hoz egy döntést, aztán továbblép. A tenyésztőtárs azonban ott áll, figyel, összehasonlít, és a fejében...

Kutyabeszéd

    A kutyák évezredek óta a társaink, és az idők során egyedi módokat fejlesztettek ki a velünk való kommunikációra. Az emberekkel ellentétben, akik elsősorban a verbális kommunikációra támaszkodnak, a kutyák különféle jeleket használnak érzéseik és szándékaik közvetítésére. Ezeknek a jeleknek a megértése nagymértékben erősítheti az emberek és a kutyák közötti kapcsolatot.   A kutyák rendkívül kifejező állatok. A kommunikációhoz testbeszédet használnak, például farokcsóválást, arckifejezéseket és fülelhelyezést ami a pumi esetében különösen jellemző, ugyanis rendkívül „játékos” fülei vannak. A   farok csóválás gyakran boldogságot jelent, míg a lapított fülek félelmet vagy agressziót jelezhetnek. Ezeknek a vizuális jeleknek a felismerése elengedhetetlen a kutya érzelmi állapotának értelmezéséhez. Az ugatás, morgás, nyafogás és vonyítás mind olyan hangzás, amelyet a kutyák önkifejezésre használnak. Minden hangnak a kontextustól függően eltérő jelentése lehet...