Ugrás a fő tartalomra

WDS eredmények

WDS 2014. Helsinki eredmények:

Pumi /48
Judge/bíró: Eerola Tapio

BOB Pilisi-Kócos Jeles (Levy Tom, Oregon)

BOS Napos Jozsi (Peura Tarja, Keminmaa)

CACIB dog, WW-14 Napos Jozsi (Peura Tarja, Keminmaa)

CACIB bitch, WW-14 Pilisi-Kócos Jeles (Levy Tom, Oregon)

BOB veteran, VET.WW-14 Karvakorvan Äyskäri (Blomberg Johanna, Vantaa)

BOS veteran, VET.WW-14 Jesper (Ylisaari Jussi, Helsinki)

Dog/kan JWW-14 Karvakorvan Guru
(Paasikivi Mailis, Halli)

bitch, JWW-14 Sue The Invisible Pumidoro (Pellonpää Helen, Tierp)

BOB breeder Napos (Metsävainio Eila)

BOB brace Kisködmönös Csínom Palkó/Kisködmönös Angyika (Metsävainio Eila, Maula)

További eredmények:
http://www.worlddogshow2014.fi/results/2014/fci-1

Gratulálunk!

Pilisi-Kócos Jeles" Jelly"
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amikor a kutya nem bohóc, hanem családtag

  Mint mostanában annyi minden, ez a gondolatmenet is egy kommenttel indult. Egy képen egy pumi volt látható: ruhában, kiscipőben. Valaki odaszúrta alá: „Miért kell bohócot csinálni a kutyából?” A kommentelő egy dolgot nem vett figyelembe: a kép Finnországban készült. És Finnországban a tél nem metafora. Itt az, hogy mínusz húsz fok van, nem szélsőség, hanem időjárás. Az, hogy a hó betapad a kutya talppárnái közé, nem elméleti lehetőség, hanem mindennapos probléma. A kiscipő nem divatkellék, hanem eszköz: azért van, hogy a kutya tudjon futni, megállás nélkül, fájdalom nélkül, anélkül, hogy ötpercenként ki kellene szedni a jéggé fagyott havat a mancsai közül. És igen, itt északon – Finnországban, Svédországban, Norvégiában – a mínusz húsz, mínusz harminc, néha mínusz negyven fok nem egy-egy éjszaka, hanem hetekig, akár hónapokig tartó valóság. Ez nem trend. Ez alkalmazkodás. Azért ütött meg ez a komment, mert eszembe juttatta: Magyarországon húsz–huszonöt éve ugyanez a gondol...
Megjegyzés küldése
További információk

Kóros "kanpara"

     A magam részéről – mint tenyésztő – mindig is fontosnak tartottam, hogy a tőlem kikerülő kanok ne csak jó kezekbe kerüljenek, hanem lehetőséget is kapjanak arra, hogy megmutassák magukat. Gyakran kifejezetten forszírozom a gazdákat, hogy vigyék el a kutyát kiállításokra, és minden segítséget megadok ehhez: elmagyarázom a nevezést, segítek a felkészítésben, elkísérem őket és segítek a felvezetésben is. Nem azért, mert mindegyikből sztárkutyát szeretnék faragni, hanem mert egyszerűen sosem lehet tudni , melyik egyed lesz az, amelyre később egy másik tenyésztőnek szüksége lesz. A pumi fajtában mindig is jelen volt a fedezőkan-hiány, és minden új, jó típusú kan felbukkanása kincs az egész állomány számára.   Fifike az első kiállításán    Ahogy én mondani szoktam: nem a bírónak állítom ki a kutyát, hanem a ringszélén álló tenyésztőtársaknak . A bíró aznap hoz egy döntést, aztán továbblép. A tenyésztőtárs azonban ott áll, figyel, összehasonlít, és a fejében...
Megjegyzés küldése
További információk

Kutyabeszéd

    A kutyák évezredek óta a társaink, és az idők során egyedi módokat fejlesztettek ki a velünk való kommunikációra. Az emberekkel ellentétben, akik elsősorban a verbális kommunikációra támaszkodnak, a kutyák különféle jeleket használnak érzéseik és szándékaik közvetítésére. Ezeknek a jeleknek a megértése nagymértékben erősítheti az emberek és a kutyák közötti kapcsolatot.   A kutyák rendkívül kifejező állatok. A kommunikációhoz testbeszédet használnak, például farokcsóválást, arckifejezéseket és fülelhelyezést ami a pumi esetében különösen jellemző, ugyanis rendkívül „játékos” fülei vannak. A   farok csóválás gyakran boldogságot jelent, míg a lapított fülek félelmet vagy agressziót jelezhetnek. Ezeknek a vizuális jeleknek a felismerése elengedhetetlen a kutya érzelmi állapotának értelmezéséhez. Az ugatás, morgás, nyafogás és vonyítás mind olyan hangzás, amelyet a kutyák önkifejezésre használnak. Minden hangnak a kontextustól függően eltérő jelentése lehet...
Megjegyzés küldése
További információk