A magam részéről – mint tenyésztő – mindig is fontosnak tartottam, hogy a tőlem kikerülő kanok ne csak jó kezekbe kerüljenek, hanem lehetőséget is kapjanak arra, hogy megmutassák magukat. Gyakran kifejezetten forszírozom a gazdákat, hogy vigyék el a kutyát kiállításokra, és minden segítséget megadok ehhez: elmagyarázom a nevezést, segítek a felkészítésben, elkísérem őket és segítek a felvezetésben is. Nem azért, mert mindegyikből sztárkutyát szeretnék faragni, hanem mert egyszerűen sosem lehet tudni , melyik egyed lesz az, amelyre később egy másik tenyésztőnek szüksége lesz. A pumi fajtában mindig is jelen volt a fedezőkan-hiány, és minden új, jó típusú kan felbukkanása kincs az egész állomány számára. Fifike az első kiállításán Ahogy én mondani szoktam: nem a bírónak állítom ki a kutyát, hanem a ringszélén álló tenyésztőtársaknak . A bíró aznap hoz egy döntést, aztán továbblép. A tenyésztőtárs azonban ott áll, figyel, összehasonlít, és a fejében...
Minden ami Pumi